Első bejegyzés

2013. június. 17

Hétfő

Hamburg – Németország

A hamburgi járat hazatérése előtt volt egy kis időnk, amit a Gänsemarkt kirakatainak a felfedezésével töltöttünk. Mondanom sem kell Vivi azonnal bepörgött a világmárkákat bemutató üzletek előtt, így egy kisebb harc árán tudtunk csak elindulni. Jó jó, egy kis apróságot én is megengedem magamnak :)

Éppen a reptérre tartottunk, amikor Johanna felhívott. Számítottam a hívására, ugyanis már csak napok választottak el a Juhannustól, de arra nem, amit mondott. Minden évben meg szoktuk ünnepelni a juhannust egy grill partival, baráti összejövetellel, és én idén is ilyesmire készültem, erre Hanni közölte, hogy az egyik haverjának a haverja bulit tart a hajóján. Amolyan mindenki hoz valakit parti. Mondjuk azt nem árulta el kiről is van szó, de jobban örültem volna, ha a szokásos programunknál maradunk. Legalábbis a társaságot illetőleg nem szerettem volna változást. Na, mindegy, kíváncsi vagyok mi sül ki belőle…

2013. június.19

Szerda

Helsinki – Finnország

Helsinki szívében a második emeleti kicsiny lakásomban ültünk hárman. Ida, Nanna és én. Utóbbi pont arról győzködött hevesen, hogy vállaljam el a fotózást, amiről Johanna barátnőm mesélt.

– Nem is tudom – sóhajtottam fel elgondolkodva.

– Mini, nem arról van szó, hogy egy szál bugyiban rázd a popód egy kamera előtt – legyintett könnyedén. – És különben is segítenénk vele Johannának!

– Nem szeretném cserbenhagyni – rágcsáltam ajkam.
– Gondolj arra, hogy mikor a pályán vagy sokkal több minden látszik belőled – kuncogott fel Ida.

– Tényleg, és ez nem zavar? – faggatott Nanna befolyásoló tekintetet mellé.
– Nem, mert nem készül egy rakat kép – feleltem, míg öntöttem egy bögrényi tejeskávét magamnak. – Mármint értitek, az hogy látnak minket miközben koriuznk – megvontam a vállam – egyszeri. De a képek örökre fent maradnak. És ha valaki évek múlva előkeresi?
–  Már miért keresné? – pillogott Nanna. –  Nem akarlak elkeseríteni drágám, de szerintem csak mi tudjuk ki is az a Minttu Virtanen – kacagott fel.
– Tudod, hogy nem így értettem – megforgattam szemeim beszólása miatt. – Na, jó, csináljuk!– sóhajtottam.

– Komolyan? – vigyorodott el Nanna.

– Igen.
– Hanna ki fog ugrani a bőréből! – bólintott elégedetten.
– Ha már ilyen szépen egyetértetek – Ida nevetve közbe vágott –, beszélhetnénk a pénteki napról is! Hogy jutunk oda? És hová konkrétan?
– Én csak annyit tudok erről, hogy reggel Hanni felvesz a ház előtt – széttártam karjaim, nem volt sok kedvem ehhez a bulihoz, de a fenébe is, hiszen most kezdődik a nyár!

Sziasztok! 

Üdv újra a blogok világában mindenkinek :) Új helyen, új névvel, és ez szándékos. Amolyan tiszta lappal való kezdés :)
 Arra gondotam, hogy nem egy olyan történetet írok, amiben egy sokadik szerelmi sztori lesz, hanem a valóságot veszem alapul. És hát Minttunak hála rengeteg remek képünk is van :) 

Tehát ez a történet, nem is igazán történet, hanem egy virtuális Napló. Mint látjátok egyes szám első személyben íródik, ezzel is személyesebbé akartam tenni. A bejegyzések eltérő hosszúságúak lesznek, mint ahogy ezt már az elsőnél láthatjátok. A dátum a hely ahol éppen járunk mindig a bejegyzések előtt lesz, szép vonalat adva a Naplónak. Nézzetek körül az oldalon, sok menüt nem igényelt ez a blog, de hogy szépen rendben legyenek a dolgok a fenti menüsávban megtaláljátok együtt a bejegyzéseket, amit évekre lebontva, képekkel elválasztva láthattok. A Minttu és Kimi aloldalakba pedig képek kerülnek majd.

Lényegében nem is tudok mást mondani az oldalról, remélem elnyeri a tetszéseteket mind a kinézet, mind a sztori.

Kellemes időtöltést kívánok! 

M